Nyolcadik fejezet,

amelyben R�bert Gida exped�ci� �l�n felfedezi az �szaki-sarkot

Egy sz�p napon Micimack� feltalpalt az erd� sz�l�re, meggy�z�dni r�la, hogy R�bert Gida bar�tj�t �rdeklik-e m�g egy�ltal�n a Mack�k. Reggeliz�s k�zben (reggelije egyszer� l�pes m�zb�l �llott, amelyre lekv�r volt kenve, ut�bbi el�g vastagon) �j verset k�lt�tt. A vers �gy kezd�d�tt:

Daloljatok a kedvem�r',
csak ennyi, mit egy medve k�r.

Mire ennyire jutott, megvakarta a kobakj�t, s azt gondolta, hogy ez kezdetnek nem rossz - de mi legyen a folytat�sa? �nekelni pr�b�lta, de nem stimmelt. Arra gondolt, hogy tal�n gyorsan el�nekli az els� sorokat, arr�l esz�be jut a harmadik �s a t�bbi. Ez siker�lt is a k�vetkez� m�don:

Daloljatok a kedvem�r',
csak ennyi, mit egy medve k�r.
Mit �rdekel engem, hidegem lesz vagy melegem,
csak a m�zb�l, a m�zb�l legyen sokam �s elegem.
Nem �rdekel a napt�r k�pe,
sokkal ink�bb a kapt�r n�pe.
Jeget hoz vagy es�t vagy d�rt �s harmatot,
minden adagb�l nekem juttassatok egy harmadot.
S daloljatok a kedvem�r',
csak ennyi, mit egy medve k�r.

Annyira meg volt el�gedve ezzel a versik�vel, hogy v�gigd�dolta vele az utat. M�r-m�r agg�dni kezdett, hogy az utols� sorok hat�sa alatt k�pes volna visszafordulni az�rt a "harmad�rt", az�rt ezt a r�szt csak h�mm�gve mondta a k�s�rt�s ellen.

R�bert Gida a h�za el�tt �lt, nagyban er�lk�dve, hogy v�zhatlan halinacsizm�j�t felh�zza. Megl�tva a halinacsizm�t, Micimack� mindj�rt tudta, hogy nagyobb szab�s� Kaland k�sz�l, �ppen ez�rt mancsa bels� lapj�val let�r�lte a m�zet orra hegy�r�l, �s kih�zta mag�t, hogy k�szen �lljon, b�rmi t�rt�nj�k.

- J� reggelt, R�bert Gida! - ki�ltotta hars�nyan �s harciasan.

- Szervusz, Micimack�! Nem megy fel a csizma.

- Kellemetlen - mondta Micimack�.

Nem t�masztan�d a h�tad a h�tamnak? Ugyanis folyton hanyatt bukom a nagy er�lk�d�st�l.

Micimack� le�lt, nekifesz�tette l�b�t egy buck�nak, h�t�t R�bert Gid�nak, �s R�bert Gida n�h�ny er�teljes r�nt�ssal v�gre sikeresen felh�zta a csizm�t,

- Ebben maradunk - jegyezte meg Micimack�. - Most mi lesz?

- Tejfelez�t? - kapta el a sz�t Micimack� moh�n. - Amennyire eml�kszem, m�g soha nem vettem r�szt tejfelez�sben.

"Felfedez�t" mondtam, ostoba kis medv�m. F-et mondtam, nem T-t.

- Aha! - b�lintott Mack�. - �rtem. - De nem mondott igent.

- Felfedezz�k az �szaki-sarkot.

- Most az lesz, hogy felfedez� utat szervez�nk - mondta R�bert Gida, mik�zben fel�llt, leporolta mag�t, s k�sz�netet biccentett.

- Nagyszer�! - vigyorgott Mack�. - R�gi tervem! Iz� - mi az, hogy �szaki-sark?

- �szaki-sark? Na hallod, azt se tudod? H�t az a dolog, amit fel szoktak fedezni - tette hozz� R�bert Gida gyorsan �s k�nnyed�n, maga se l�v�n eg�szen biztos a dolg�ban.
�rtem! - mondta Micimack�. - �s a medv�k erre alkalmasak?
- Hogyne! �s Nyuszi �s Kanga �s mindannyian. Nah�t, ezt kell �rteni felfedez�s alatt. Okosabban is tenn�d, ha fell�rm�zn�d a t�rsas�got, m�g �n rendbe szedem a pusk�mat. �lelmez�st is visz�nk magunkkal.

- Micsod�t?

- Amit enni lehet.

- Term�szetesen - mondta Mack�, mert ezt �rtette. - Csak az�rt k�rdeztem, mert v�letlen�l �gy �rtettem, "�lelmez�st" mondt�l. M�r futok is! - �s eltalpalt
Nyuszi volt az els�, akivel tal�lkozott.

- H�, Nyuszi! - ki�ltotta. - Te vagy az?

Tegy�k fel, hogy nem - mondta Nyuszi. - Ez nagyon �rdekes lenne.

- �zenetem van sz�modra.

- Majd �tadom magamnak.

- Elmegy�nk mindannyian egy nagy tejfelez� �tra R�bert Gid�val.

- �s ha m�r elmegy�nk, mi lesz? Mi az a tejfelez�s?

- Valami csizmadolog, �gy sejtem.

- Aha.

- Igen. �s valami sarkot fogunk felfedezni. Nem tudom, mif�l�t, �s minek akarjuk felfedezni...

- Milyen ostoba vagy! H�t ha csizmadolog, akkor nyilv�n a csizma sark�r�l van sz�, azt fedezz�k fel.

Az lehet, l�tod. �s visz�nk magunkkal �lel... iz�t, de ne ijedj meg, az ennival�. Szaladok Malack��rt, te meg ker�tsd el� k�zben Kang�t.

Fak�pn�l hagyta Nyuszit, �s Malack�hoz talpalt.

Malacka a padl�n �lt, boldogan f�jdog�lta egy pitypang pih�it, �s k�zben mondogatta a szok�sos verset, hogy most vagy a ny�ron vagy j�v�re vagy sohase lesz meg az a dolog, amire gondolt. �ppen ott tartott, hogy sohase, �s most azon t�rte a fej�t, mire is gondolt, rem�nykedve, hogy az valami rossz dolog volt. Ekkor toppant be Mack�.

Malacka - ki�ltotta izgatottan m�r a k�sz�br�l -, elmegy�nk mindannyian tejfelezni, �s elem�zsi�t is visz�nk! Keres�nk valamit.

- Mit? - mondta Malacka aggodalmasan.

Valamit.

- De nem valami Szenved�lyeset?

- Ilyesmit nem emlegetett R�bert Gida. Azt mondta, nincs benne T, hanem F van benne.

Az baj - mondta Malacka elkomolyodva. - Az "fogat" jelent, nagy, �les fogakat. De ha R�bert Gida vezet benn�nket, nem f�lek.

F�l �ra alatt egy�tt voltak mindannyian az Erd� sz�l�n, �s a Tejfelez�s elindult. El�l ment R�bert Gida Nyuszival, azt�n Malacka �s Micimack� - sorban ut�nuk Kanga, Zsebibab�val a zseb�ben, majd Bagoly, ut�bb F�les. A menetet Nyuszi rokons�ga �s �zletfelei rekesztett�k be.

- �n nem sz�ltam nekik - vonogatta a v�ll�t Nyuszi. - Magukt�l j�ttek. Mindig ezt csin�lj�k velem. Egy�bk�nt hadd meneteljenek a v�g�n, F�les ut�n.

- Ami engem illet - mondta F�les -, ezt nem tartom elint�zhet�nek. �n nem akartam r�szt venni ebben a tejfe... iz�ben, nekem Micimack� mondta, �n csak az�rt vagyok itt, hogy engedelmeskedjek. Mindenesetre itt vagyok, �s ha m�r a v�g�re ker�ltem ennek a tejfe... vagyis, amir�l sz� van... akkor maradjak csak a v�g�n. Csak annyit �hajtok ehhez hozz�tenni, hogy engem kiss� fesz�lyeznek Nyuszi rokons�ga �s �zletfelei, mert ha ezek egy folyton itt z�mm�gnek �s z�gnak a f�lem k�r�l - akkor ez nem tejfe... akkor ez egy Zenebona. Csak ezt �hajtottam megjegyezni. Nincs mit. Bocs�nat.

- Tudom, mit akar F�les - mondta Bagoly. - Az �n v�lem�nyem...

- Senkinek a v�lem�ny�re nem vagyok k�v�ncsi - mondta F�les. - �n nem k�rdeztem senkit, �n �ll�tottam valamit. Mehet�nk az �szaki-sarkra, vagy j�tszhatunk leguggol�st egy hangyaboly kell�s k�zep�n. Nekem mindegy.

A sereg �l�n valaki elkiab�lta mag�t.

Indul�s! - vez�nyelt R�bert Gida.

- Indul�s! - ki�ltotta Mack� �s Malacka.

Indul�s! - huhogta Bagoly.

Indul�s! - mondta Nyuszi. - �n is indulok. - �s felsorakozott a menet �l�re, R�bert Gida mell�.

- Ahogy tetszik - jegyezte meg F�les. - Ha indul�s, legyen indul�s. Csak engem ne gyal�zzon senki, ha esni tal�l.

�gy teh�t �tnak eredtek felfedezni az �szaki-sarkot. Ahogy �gy mendeg�lnek, az eg�sz t�rsas�g �l�nken csacsogott err�l-arr�l, kiv�ve Micimack�t, aki persze megint csak verset fabrik�lt.

Hallgasd meg az els� str�f�j�t - mondta Malack�nak, mikor elk�sz�lt.

- Micsod�nak az els� micsod�j�t?

- A versemnek.

- Mif�le versnek?

- Ennek.

Melyiknek?

- Ha idef�lelsz, meghallod.

- �s ha nem?

Mack� erre m�r nem tudott felelni, ink�bb r�kezdte, hogy aszongya:

Indulnak a h�s sarkfelfedez�k,
Bagoly �s Nyuszi, Malacka meg �n.
Messze maradnak el a r�gi mez�k.
Bagoly �s Nyuszi, Malacka meg �n.
Micimack�nak ez lesz a h�si nagy �tja,
s vel�nk tart Nyuszi eg�sz pereputtya.
K�r, hogy mi a Sark, azt senki se tudja,
Bagoly, se Nyuszi, se Malacka, se �n.

- Cs�nd! - sz�lt h�tra R�bert Gida. - Vesz�lyes Helyzetben vagyunk.

- Cs�nd! - sz�lt h�tra Mack� Malack�nak.

- Cs�nd! - mondta Malacka Kang�nak.

- Cs�nd! - mondta Kanga Bagolynak, �s m�g Zsebibaba is, Kanga zseb�ben, ism�telte n�h�nyszor, halkan �s udvariasan, hogy ne hallja senki: "Cs�nd! Cs�nd! Cs�nd!"

- Cs�nd! - huhogta Bagoly F�lesnek.

- Cs�nd! - ord�tott F�les rettenetes hangon Nyuszi pereputty�ra, s ezek �sszevissza ism�telgett�k: "Cs�nd!" - m�g az utols� is el nem makogta. S most v�gre az utols� pereputty tudni v�lte, mit jelent �s mire val� a Tejfelez�s: nyilv�n azt jelenti, hogy mindenkinek azt kell mondani: "Cs�nd!" - �s gyorsan bedugni a fej�t valami bucka al�, ott maradni �s lapulni napokig, m�g a vesz�ly elm�lt - azt�n sebesen hazaszaladni. Egy�bk�nt Futrinka Feri volt a neve ennek az utols� Nyuszi-rokonnak.

El�rt�k a patakot, ez a patak magas sziklapartok k�zt d�rg�tt �s bukd�csolt, �s R�bert Gida r�gt�n �tl�tta, milyen Vesz�lyes.

- Ez a megfelel� hely - magyar�zta. - Itt a Kelepce.

- Mif�le Kelepc�r�l besz�l? - suttogta Malacka Mack�nak.

- No de Malacka - cs�v�lta fej�t Bagoly f�l�nyesen �s dorg�l�an -, te nem tudod, mi az, hogy Kelepce?

- Kedves Bagoly - mondta Malacka nagyon komolyan �s hat�rozottan -, amit Mack�nak s�gtam, az mer�ben mag�nterm�szet� megjegyz�s volt, �s semmi sz�ks�g r�, hogy ak�rki...

- A Kelepce tulajdonk�ppen azonos a Meglepet�ssel.

- Tudom �n azt - kottyant bele Mack�. - A Kelepce sokszor meglep�en jelentkezik.

- Ha p�ld�ul valaki v�ratlanul r�d ugrik, az Kelepce - mondta Bagoly.

- Na l�tod, Mack� - mondta Malacka -, mondtam neked, ugye! Kelepce az ugyanaz, mint mikor valaki r�d ugrik.

Mack� erre esk�d�zni kezdett, hogy � ezt mag�t�l is nagyon j�l tudta, mert egyszer egy nagy Kelepce r�ugrott, amikor leesett a f�r�l, �s �sszevissza szurk�lta.

- De senki se besz�l itt eff�l�r�l - huhogta Bagoly kiss� nyersen.

- �n igen - mondta Mack�.

Most �vatosan haladtak a patakon felfel�, egyik szikl�r�l a m�sikra kapaszkodva, m�g el nem �rtek egy fenns�kra, ahol a t�lt�s k�tfel� ny�lt. A f�ldnyelv k�t oldal�n, a v�z f�l�tt f�ves t�r volt, erre letelepedtek pihenni.

- �gy gondolom - jegyezte meg R�bert Gida t�n�dve -, a leghelyesebb, ha most mindj�rt elfogyasztjuk �lelmez�s�nket, legal�bb nem kell tov�bb cipelni.

- Hogy mit? - f�lelt fel Micimack�.

- Az ennival�t - �rtette meg r�gt�n Malacka.

- Ez j� �tlet - b�lintott Micimack�, �s r�gt�n nekifogtak.

- Mindenkinek jutott? - k�rdezte R�bert Gida teli sz�jjal.

- Csak nekem nem - mondta F�les. - Mint rendesen. - �s borongva n�zett k�r�l, ahogy szokta. - Viszont rem�lem, legal�bb nem �ltetek r� a t�visre.

- Att�l tartok, �n igen - ugrott fel Mack�, �s visszan�zett. - H�t persze! Benne �ltem! Sejthettem volna!

- K�sz�n�m, Micimack�. Ha befejezted az eb�det - ugye, megengeded... - Odament, �s legelni kezdte a t�vist.

- Tudod - magyar�zta, k�zben r�gcs�lva -, csak az�rt k�rdeztem, mert nem tesz j�t a t�visnek, ha r��l valaki. Kinyomja bel�le a val�di zamatot. A j�v�re n�zve jegyezd meg ezt magadnak. Egy kis megfontol�s, egy kis felebar�ti el�rel�t�s az eg�sz - sok minden m�lik ezen. Sz�t sem �rdemel.

Eb�d ut�n R�bert Gida odas�gott Nyuszinak, �s Nyuszi azt felelte, hogyne, hogyne, hogyne, term�szetesen, �s egy kicsit f�lrevonultak a foly�partra.

- Nem akarom, hogy a t�bbiek hallj�k - mondta R�bert Gida.

Term�szetesen - mondta Nyuszi jelent�s pillant�ssal.

- N�zd csak, Nyuszi... azt akarom k�rdezni t�led, nem tudod v�letlen�l, hogy fest k�zelr�l egy olyan iz�... �szaki-sark... �s egy�ltal�n... mi f�n terem az ilyesmi.

Nyuszi a pofaszak�ll�t cib�lta.

- �szaki-sark? Vagyis... �gy �rted, hogy azt k�rdezed t�lem...

- Tudtam, de elfelejtettem - vallotta be R�bert Gida ny�ltan �s elfogulatlanul.

- �n is tudtam, bizony isten - mondta Nyuszi -, furcsa v�letlen, �n is elfelejtettem. �gy l�tszik, ugyanatt�l felejtettem el, mint te: att�l, hogy tudtam.

- Gyan�tom, hogy be van sz�rva a f�ldbe.

- Az val�sz�n�. Ha egyszer olyan sark, ami egy�ltal�n be van sz�rva, akkor csakis a f�ldbe lehet besz�rva, mert az a legk�nnyebb. Hov� sz�rt�k volna k�l�nben?

- �n is �gy gondolom.

- Az �m: de hol sz�rt�k le?

- Azt majd kikutatjuk. Hiszen �ppen arr�l van sz�: fel kell fedezni, hov� sz�rt�k.

Visszamentek a t�bbiekhez. Malacka a h�t�n fek�dt, a boldogok �lm�t aludta. Zsebibaba arc�t �s mancs�t mosta a patakban, Kanga b�szk�n dicsekedett a t�bbieknek, hogy ez az els� eset, �s hogy �me, m�r mag�t�l mosakszik. Bagoly egy �rdekes T�rt�netet mes�lt Kang�nak; ilyen hossz� szavak voltak benne, mint Enciklop�dia meg Rododendron, amikre Kanga m�g csak nem is figyelt.

8/1

Folytat�s>>