A h�rom kis farkas �s a nagy gonosz diszn�.

�rta: Helen Oxenburry

Volt egyszer h�rom kis farkas. Az els� fekete volt, mint a korom, a m�sodik sz�rke,mint a farkas, a harmadik pedig feh�r, mint a h�. Olyan �desek voltak, hogy meg lehetett volna �ket zab�lni: Sz�r�k b�rsonyos volt, a farkinc�juk v�ge, pedig bolyhos.
�desanyjuk h�z�ban �ltek gondtalanul, eg�szen addig, m�g egy napon az anyafarkas oda nem h�vta mindh�rmukat maga k�r� �s �gy nem sz�lt.
-Csemet�im,itt az ideje, hogy nekiv�gjatok vil�got l�tni. Menjetek, �p�tsetek magatoknak egy h�zat. Egy valamit azonban soha el ne felejtsetek : �vakodjatok a nagy gonosz diszn�t�l! -Ne agg�dj, any�csk�nk, j� messzire elker�lj�k majd a gonoszt.- mondta a h�rom kis farkas �s nekiv�gtak a nagyvil�gnak. Nemsok�ra szembetal�lkoztak egy kenguruval, aki egy talicsk�t tolt maga el�tt. A talicska tele volt s�rga �s piros agyagt�gl�val.
-K�r�nk sz�pen,nem adn�l nek�nk n�h�nyat a t�gl�idb�l?- k�rdezte a h�rom kis farkas.
-Mi sem term�szetesebb - felelte a kenguru �s adott nekik egy nagy csom� s�rga �s piros t�gl�t. �gy azt�n a h�rom kis farkas �p�tett mag�nak egy sz�p t�glah�zat.M�snap reggel a nagy gonosz diszn� �ppen arrafel� �l�lkodott �s megl�tta a sz�p t�glah�zat, amit a h�rom kis farkas �p�tett. A h�rom kis farkas pont b�j�csk�t j�tszottak a kertben, amikor megpillantott�k a nagy gonosz diszn�t. Gyorsan beszaladtak a h�zukba �s gondosan magukra z�rt�k az ajt�t. A diszn� bekopogott az ajt�n �s nagyot r�ffentett:
-Farkask�k, farkask�k, engedjetek be a h�zba!
-Soha,soha, soha!-felelte a h�rom kis farkas.- Ide azt�n a vil�g �sszes m�jas hurk�j��rt be nem enged�nk!
Ett�l a gonosz diszn� iszony� m�rges lett �s elhat�rozta, hogy egy j�l ir�nyzott r�g�ssal sz�trombolja a t�glah�zat. De hi�ba r�gott-v�gott, a h�znak esze �g�ban sem volt �sszeomlania.
De persze a gonosz diszn�t, nem hi�ba nevezt�k gonosz diszn�nak. Hazaszaladt a nagy k�t�r�kalap�cs��rt �s ripity�ra verte a sz�p kis t�glah�zat. A h�rom kis farkasnak hajsz�l h�j�n siker�lt csak elmenek�lnie, de �gy is borzaszt�an meg voltak r�m�lve.-Legk�zelebb er�sebb h�zat kell majd �p�ten�nk- �llap�tott�k meg �s meg is l�ttak egy mos�medv�t, aki �ppen betont kevert az elektromos betonkever�j�ben.
-K�r�nk sz�pen, nem adn�l nek�nk n�h�ny v�d�rrel a betonodb�l?- k�rdezte a h�rom kis farkas. -Mi sem term�szetesebb - felelte a mos�medve �s v�d�r v�d�r ut�n adott nekik az iszapos, kavicsos betonb�l.
�gy azt�n a h�rom kis farkas �p�tett mag�nak egy sz�rke betonh�zat.Alighogy elk�sz�ltek a h�zukkal a nagy gonosz diszn� m�r ott �l�lkodott a k�rny�ken, �s megl�tta a sz�rke betonh�zat, amit a h�rom kis farkas �p�tett.
A h�rom kis farkas �ppen a kertben tollaslabd�zott, amikor megpillantott�k a nagy gonosz diszn�t. Gyorsan beszaladtak a h�zukba �s gondosan magukra z�rt�k az ajt�t. A diszn� becs�ngetett a h�zba �s nagyot r�ffentett:
-Farkask�k, farkask�k, reszket�farkacsk�k, ugyan engedjetek be a h�zba!
-Soha,soha, soha!-felelte a h�rom kis farkas.- Ide azt�n a vil�g �sszes m�jashurk�j��rt be nem enged�nk!
Ett�l a gonosz diszn� iszony� m�rges lett �s elhat�rozta, hogy egy j�lir�nyzott r�g�ssal sz�trombolja a betonh�zat. De hi�ba r�gott-v�gott, a h�znak esze �g�ban sem volt �sszeomlania.
De persze a gonosz diszn�t, nem hi�ba nevezt�k gonosz diszn�nak. Hazaszaladt a betont�r� l�gkalap�cs��rt �s darabokra z�zta a sz�rke betonh�zat. A h�rom kis farkasnak hajsz�lh�j�n siker�lt csak elmenek�lnie, de a farkinc�juk m�g �r�k m�lva is reszketett.-Legk�zelebb egy enn�l is er�sebb h�zat kell majd �p�ten�nk- hat�rozt�k el magukat j� er�sen. Abban a percben meg is pillantottak egy teheraut�t, ami rogy�sik meg volt pakolva, mindenf�le haszn�lt f�mmel.
-K�r�nk sz�pen, nem adn�l nek�nk n�h�ny m�zsa haszn�lt f�met- k�rlelte a h�rom kis farkas a rinoc�roszt, aki a teheraut� sof�rje volt.
-Mi sem term�szetesebb- sz�lt a rinoc�rosz �s a t�bb m�zsa f�m mell�, adott m�g nekik egy csom� lakatot �s sz�gesdr�tot, mert ez egy nagyon j�sz�v�, nagyon kedves rinoc�rosz volt. �gy azt�n a h�rom kis farkas �p�tett egy iszony�an er�s p�nc�lh�zat. Enn�l szil�rdabb, biztons�gosabb h�zat, m�g a mes�ben sem lehet elk�pzelni. A h�rom kis farkas teljesen megnyugodott �s t�k�letes biztons�gban �rezt�k magukat.M�snap reggel persze ki m�s, mint a nagy gonosz diszn� �ppen arrafel� �l�lkodott. A h�rom kis farkas �ppen kidob�st j�tszottak az udvaron, amikor megpillantott�k a nagy gonosz diszn�t. Gyorsan beszaladtak a h�zukba �s gondosan magukra z�rt�k mind a hetven kilenc lakatot, ami a h�zra fel volt szerelve.
A diszn� megnyomta a gombot �s beler�ffentett a kaputelefonba:
-Farkask�k, farkask�k, reszket� farkacsk�k, ugyan engedjetek m�r be a h�zba! -Soha,soha, soha!-felelte a h�rom kis farkas.- Ide azt�n a vil�g �sszes m�jashurk�j��rt be nem enged�nk!
Ett�l a gonosz diszn� iszony� m�rges lett �s elhat�rozta, hogy egy j�l �r�nyzott r�g�ssal sz�trombolja a p�nc�lh�zat. De hi�ba r�gott-v�gott, a h�znak esze �g�ban sem volt �sszeomlania.
De persze a gonosz diszn�t, nem hi�ba nevezt�k gonosz diszn�nak. Hazaszaladt egy csomag dinamit�rt, r�tapasztotta a h�z fal�ra, meggy�jtotta a gy�jt�madzagot.... �s szil�nkokra robbantotta a h�zat. A h�rom kis farkasnak hajsz�lhij�n siker�lt csak elmenek�lnie, s�t a bolyhos farkinc�juk v�ge m�g meg is p�rzs�l�d�tt egy ici-picit.-Valami nem stimmel az �p�t�anyaggal, amit eddig haszn�ltunk-t�prengett a h�rom kis farkas-, valami m�st kellene kital�lnunk. De vajon mit?!
Abban a pillanatban megl�ttak egy r�zsasz�n flaming�t, amint az egy talicsk�nyi illatos vir�ggal k�zeledett.
-K�r�nk sz�pen, nem adn�d nek�nk oda ezt a talicsk�nyi vir�got- k�rlelt�k a kis farkasok a a r�zsasz�n flaming�t.
-Mi sem term�szetesebb,- felelte a r�zsasz�n flaming� �s odaadta nekik az �sszes vir�got talicsk�val egy�tt.
�gy a h�rom kis farkas �p�tett egy vir�gkunyh�t. Az egyik fal g�lyah�rb�l �p�lt, a m�sik harangvir�gb�l, a harmadik csipker�zsa �gb�l, a negyedik lila orgon�b�l. A tet�t napraforg� t�ny�rokb�l csin�lt�k, a padl�t pedig illatos iboly�b�l. A f�rd�k�dban v�zir�zs�k libegtek, az asztalon �desanyjuk k�pe mellett k�k nefelejcs d�szelgett. Maga a h�z meglehet�sen ingatag volt , m�g a legkisebb fuvallat is meglibbentette, de be kell vallani, hogy nagyon-nagyon sz�pre sikeredett.M�snap reggel a nagy gonosz diszn� persze pont arrafel� �l�lkodott �s megl�tta a gy�ny�r� vir�gkunyh�t, amit a h�rom kis farkas �p�tett.
A diszn� cs�ngetett az egyik harangvir�ggal �s �gy r�ffentett:
-Farkask�k, farkask�k,megperzselt farkacsk�k, ugyan engedjetek m�r be a kunyh�tokba!
-Soha,soha, soha!-felelte a h�rom kis farkas.- Ide azt�n a vil�g �sszes m�jashurk�j��rt be nem enged�nk!
Ett�l a gonosz diszn� iszony� m�rges lett �s elhat�rozta, hogy egy j�l�r�nyzott r�g�ssal a leveg�be rep�ti a vir�gkunyh�t. De ahogy egy m�ly l�legzetet vett, hogy minden erej�t �sszeszedje, eljutott az orr�ba a megannyi vir�g �des illata. Micsoda mennyei szag! Ett�l m�g a nagy gonosz diszn�nak is el�llt a l�legzete �s amikor �jra szippantott egyet a leveg�b�l, t�dej�t teljesen megt�lt�tte a pomp�s vir�gillat. Egyre nagyobbakat szip�kolt gy�ny�r�s�g�ben �s egyszerre m�g a sz�ve is megl�gyult �s r��bredt arra, hogy milyen gonosz dolgokat cselekedett a m�ltban. Egysz�val a vir�gillat var�zslatos hat�s�t�l a gonosz disznaj�b�l, kedves j� r�fi pajt�s lett.Elkezdett d�dolni egy r�gi dalt, amit m�g az �desanyja tan�tott neki kismalac kor�ban, �s a l�bai r�g�s-v�g�s helyett hirtelen t�ncra perd�ltek!
El�sz�r a kis farkasok persze szem�knek, f�l�knek hinni sem akartak, valami ravaszs�got sejtettek a dologban. De a diszn� olyan sz�vhez sz�l�an �nekelt, hogy hamarosan meggy�z�dtek arr�l, hogy t�nyleg teljesen megjavult. Akkor azut�n kiszaladtak a kunyh�jukb�l �s egyenk�nt bemutatkoztak. Megk�rdeztek a diszn�t, hogy akar-e vel�k itt a farkas, hol a farkast j�tszani �s az �r�mest beleegyezett. Eg�sz nap futk�roztak a vadvir�gos r�ten.
Amikor mindannyian nagyon elf�radtak, megh�vt�k a diszn�t magukhoz vend�gs�gbe. Odahaza le�ltett�k, megk�n�lt�k farkasalma komp�ttal �s megk�rt�k, hogy maradjon n�luk mind�r�kre. A j�s�gos diszn� sz�vesen beleegyezett �s att�l kezdve boldogs�gban �ltek mind a n�gyen, hacsak az�ta meg nem haltak.

vissza a c�moldalra