Ismertet� A farkasok f�lnevelte Maugli t�rt�net�vel Kipling azt tan�tja, hogy az �let �lland� k�zdelem, amelyben a gyeng�bb �ldozatul esik az er�sebbnek; a dzsungel kegyetlen t�rv�ny�b�l azonban nem hi�nyzik a m�lt�nyoss�g �s szolidarit�s sem. Akela, a farkasok b�tor �s igazs�gos vez�re, K�, a b�lcs �ri�sk�gy� �s Balu, a medve seg�ts�g�vel Maugli a farkasfalka egyenrang� tagja lesz, teljesen otthonoss� v�lik a dzsungel vil�g�ban. De az �llatvil�gnak is megvannak az �nz� �s gonosz tagjai, Sir K�n, az alattomos tigris, Tabaki, a sak�l �s a lusta, �l�sdi majmok sz�mos galib�t okoznak, nemegyszer neh�z helyzet el� �ll�tva Mauglit, aki azonban k�pess�geivel lassan az �llatok f�l� kerekedik; mindny�jan elismerik a dzsungel ur�nak. Az �llatok t�rv�nyei szerint nevelkedett Mauglit - b�r megd�bbentik az emberi �let furcsas�gai - embermivolta v�g�l is arra k�nyszer�ti, hogy f�j� sz�vvel b�r, de b�cs�t mondjon a dzsungel n�p�nek �s visszat�rjen az emberek k�z�. Kipling kit�n� megfigyel� volt, �r�i tehets�ge sem csek�ly: pomp�s verb�lis k�szs�g, megjelen�t� er�, val�s�g�rz�k, �tletgazdags�g seg�tik munk�j�ban. A k�nyv a nyolc �ven fel�li gyermekolvas�k k�r�ben v�ltozatlan n�pszer�s�gre sz�m�that. Forr�s: Legeza Ilona k�nyvismertet�i http://legeza.oszk.hu/ Benedek Marcell ford�t�sa      TARTALOM MAUGLI TESTV�REI K� VAD�SZATA HOGYAN SZ�LETETT A F�LELEM "TIGRIS! TIGRIS!" A KIR�LY ANKUSA R�TOK SZABAD�TOM A DZSUNGELT A V�R�S KUTY�K TAVASZI FUT�S "RIKI-TIKI-T�VI" A FEH�R F�KA PURUN BAG�T CSOD�JA A KROKODILUS T�RT�NETE KVIKVERN KIS TUM�J �S AZ ELEF�NTOK T�NCA A KIR�LYN� SZOLG�I                    Maugli testv�rei �ji dal a Dzsungelben �ppen h�t �ra volt, j� meleg este borult a Szioni-dombokra; Farkas ap� fel�bredt nappali �lm�b�l, vakar�zott, �s�tozott, s egym�s ut�n ny�jtogatta ki mancsait, hogy az �lmoss�got kir�zza bel�l�k. Farkas any� �gy hevert, hogy nagy sz�rke orr�t kereszt�lfektette n�gy hanc�roz�, vis�toz� k�lyk�n. A hold beragyogott a barlang sz�j�n, ahol a farkas csal�d lakott. - A�uh! - sz�lalt meg Farkas ap� - Ideje m�r, hogy vad�szni induljak. �ppen le akart rohanni a domb oldal�n, amikor egy lompos fark� kis �rny�k jelent meg a k�sz�b�n, s azt nyiv�kolta: - J� szerencse j�rjon veled, Farkasok Fejedelme! J� szerencs�t �s er�s fogakat k�v�nok dics� gyermekeidnek is, hogy sohase feledkezzenek meg azokr�l, akik �heznek ezen a vil�gon. A sak�l volt az, az �l�sk�d� Tabaki. Az indiai farkasok megvetik Tabakit, mert mindig rosszban s�ntik�l, pletyk�t hordoz, �s h�scafatokat meg b�rdarabokat kurk�sz fel a falusi szem�tdombokon. De az�rt f�lnek is t�le a farkasok, mert Tabaki k�nnyen megv�sz, k�nnyebben, mint ak�rki m�s a vadonban. Olyankor azt�n elfelejti, hogy valaha f�lt valakit�l, v�gigsz�guld az erd�n, s megmar mindenkit, aki az �tj�ba ker�l. M�g a tigris is elfut, elb�jik, ha a kis Tabaki megv�sz, mert a veszetts�g a legsz�rny�bb dolog, ami vad�llatot �rhet. Az emberek tud�s sz�val "v�ziszonynak" nevezik az ilyesmit, de az �llatok "devani"-nak, �rj�ng�snek mondj�k, �s menek�lnek el�le. - H�t gyere be, �s n�zz k�r�l - mondta bar�ts�gtalanul Farkas ap� -, de itt egy fal�s nem sok, annyi ennival� sincs. - Nincs �m, farkasnak - felelte Tabaki -, de olyan hitv�ny kis teremt�snek, mint �n vagyok, j� lakoma a sz�raz csont is. Nem arra sz�lett�nk mi, a Gidur-log, a sak�ln�ps�g, hogy k�nyeskedj�nk, v�logassunk. Besompolygott a barlang h�ts� r�sz�be. Megtal�lta egy �zbak csontj�t. Volt valami kis h�s is rajta, s boldogan neki�lt, hogy megropogtassa ezt a marad�kot. - K�sz�n�m sz�pen a megvend�gel�st - mondta a sz�j�t nyalogatva. - Milyen sz�pek ezek a dics� gyermekek! Milyen nagy a szem�k! M�r ilyen kicsi korukban! Igaz, igaz: eszembe juthatott volna, hogy kir�lyok gyermekei m�r kiskorukban is feln�ttek. Persze, Tabaki �ppen olyan j�l tudta, mint ak�rki m�s, hogy k�ros dolog az, ha gyerekeket szembe dics�r valaki; h�zott a m�ja, hogy Farkas any� �s ap� nyugtalannak l�tszottak. Tabaki cs�ndesen �ld�g�lt, �s �r�lt a hitv�nys�gnak, amit elk�vetett; azt�n rosszindulat�an megjegyezte: - Sir K�n, a Nagy, elhagyta r�gi vad�szter�let�t. J�v� h�napban ezek k�zt a dombok k�zt sz�nd�kozik vad�szni, azt mondta nekem. Sir K�n a tigris volt, aki h�szm�rf�ldnyire onn�t, a Vengunga foly� partj�n lakott. - Ahhoz nincs jussa! - sz�lalt meg haragosan Farkas ap�. - A Vadon T�rv�nye szerint nincs joga kell� figyelmeztet�s n�lk�l m�shov� k�lt�zni. T�z m�rf�ldnyi k�rny�ken elriaszt minden vadat, m�rpedig nekem mostan�ban kett� helyett kell vad�sznom. - Nemhi�ba nevezte az anyja Lungrinak, B�n�nak - mondta cs�ndesen Farkas any�. - Egyik l�ba sz�let�s�t�l fogva b�na. Ez�rt nem tudott m�ssal boldogulni, csak szarvasmarh�val. �gy azt�n a Vengunga ment�n lak� parasztok megharagudtak r�, s most idej�tt, hogy a mi parasztjainkat is megharag�tsa. T�v� teszik majd �rte az erd�t, amikor messze j�r, nek�nk meg menek�lni kell a gyerekeinkkel, ha felgy�jtj�k a f�vet. Igaz�n nagyon h�l�sak lehet�nk Sir K�nnak! - Elmondjam neki, hogy milyen h�l�sak vagytok? - k�rdezte Tabaki. - Takarodj inn�t! - ord�tott r� Farkas ap�. - Takarodj, �s eredj vad�szni a gazd�ddal! Itt m�r egy est�re �ppen el�g bajt csin�lt�l. - Megyek - mondta nyugodtan Tabaki. - M�r hallj�tok is Sir K�n szav�t odalenn a boz�tban. K�r is volt f�radnom a h�rhord�ssal. Farkas ap� f�lelni kezdett, s a kis foly� fel� fut� v�lgyben hallotta is a tigris sz�raz, haragos, morg�, egyhang� �v�lt�s�t. Ki�rzett bel�le, hogy a tigris nem akadt zs�km�nyra, s nem b�nja, ha az eg�sz vadon megtudja ezt. - Adta bolondja! - mondta Farkas ap�. - Ilyen l�rm�val fogni �jjeli munk�hoz! H�t azt hiszi ez, hogy a mi �zbakjaink is olyanok, mint azok a k�v�r Vengunga-parti szarvasmarh�k? - Csitt! - mondta Farkas any�. - Nem szarvasmarh�ra vad�szik ez ma, nem is �zbakra, hanem emberre. Az �v�lt�s valami dong� kurrog�ss� v�ltozott, nem lehetett tudni, merr�l hallatszik. Az a hang volt ez, amely n�ha �gy megriasztja a szabad �g alatt h�l� fav�g�kat �s cig�nyokat, hogy egyenest a tigris tork�ba rohannak. - Emberre! - mondta Farkas ap�, valamennyi feh�r fog�t megmutatva. - Hm! H�t nincs el�g bog�r �s b�ka a v�ztart�kban, embert kell neki enni, m�ghozz� a mi f�ld�nk�n?! A Dzsungel T�rv�nye, amelynek egyetlen parancsa sem ok n�lk�l val�, minden vad�llatnak megtiltja, hogy embert egy�k, kiv�ve, ha az�rt �li meg, hogy gyermekeit megtan�tsa az �l�s mesters�g�re. De akkor is a maga csapat�nak vagy t�rzs�nek vad�szter�let�n k�v�l kell r� vad�szni. Igazi oka pedig ennek a tilalomnak az, hogy az ember�l�s ut�n, el�bb vagy ut�bb, feh�r emberek j�nnek elef�nth�ton, pusk�val �s sz�z meg sz�z barna ember gongokkal, rak�t�kkal, f�kly�kkal. Ezt minden teremtett �llat megs�nyli a vadonban. Maguk k�zt azonban azt mondj�k okul a vad�llatok, hogy az ember a leggy�ng�bb, legv�dtelenebb teremt�s a vil�gon, h�t nem dics�s�g legy�zni. Mondj�k azt is - �s ez igaz -, hogy aki embert eszik, megr�h�s�dik, �s kihull a foga. A kurrog�s hangosabbra v�lt, s a v�g�n teli torokkal harsant fel az "���", az ugr�sra k�sz�l� tigris ki�lt�sa. Azt�n �v�lt�s hallatszott, tigrishez nem ill� �v�lt�s, Sir K�n tork�b�l. - Elhib�zta! - sz�lt Farkas any�. - No, mi baj? Farkas ap� kiszaladt n�h�ny l�p�snyire, s hallotta Sir K�n vad d�rm�g�s�t, mormog�s�t, amint a boz�tban botork�lt. - Ennek a bolondnak nincs esze, beugrott a fav�g�k t�z�be, �s meg�gette a l�b�t - mordult fel g�nyosan Farkas ap�. - Tabaki vele van. - Valami f�lfel� j�n a dombon - mondta a f�l�t hegyezve Farkas any�. - Vigy�zz! A boz�tban halkan megreccsentek a bokrok, �s Farkas ap� ugr�sra k�szen h�zta �ssze mag�t. Azt�n... ha valaki megfigyeli, a legcsod�latosabb dolgot l�tta volna �let�ben: a farkas felugort�ban megtorpant. Nekil�dult, miel�tt m�g l�tta volna, hogy mire ugrik, azt�n igyekezett meg�llni. Az eredm�ny az lett, hogy n�gy-�t l�bnyira ugrott f�l egyenesen a leveg�be, s majdnem ott �rt le megint a f�ldre, ahonnan elindult. - Ember! - kaffantotta. - Emberk�ly�k! N�zz�tek! Egyenest az orra el�tt, egy alacsony �gba kapaszkodva, meztelen, barna kisgyerek �llt, akkora, hogy �ppen csak j�rni tudott. Soha m�g ilyen pici, g�dr�s h�s� vakarcs nem ker�lt �jnek idej�n farkas barlangj�ba. F�ln�zett Farkas ap� arc�ba, �s nevetett. - Emberk�ly�k? - k�rdezte Farkas any�. - Ilyet se l�ttam m�g �letemben! Hozd ide! A farkas, aki megszokta, hogy hordozza a k�lykeit, ak�r egy toj�st is sz�j�ban tud tartani an�lk�l, hogy elt�rn�. Farkas ap� er�sen �sszefogta �llkapcs�val a gyerek nyakszirtj�t, de a foga m�g csak meg sem karcolta a b�r�t, �gy tette le a k�lykei k�z�. - Milyen kicsi! Milyen csupasz �s milyen vakmer�! - mondta halkan Farkas any�. A cs�pps�g utat t�rt mag�nak a farkask�lyk�k k�zt, hogy k�zelebb ker�lhessen a meleg testhez. - N�zd csak! Egy�tt szopik a t�bbivel. L�m, l�m. H�t ilyen az ember k�lyke. Ugyan volt-e m�r olyan farkas a vil�gon, aki azzal dicsekedhetett, hogy emberk�ly�k van a gyerekei k�zt? - Hallottam egyszer-egyszer ilyesmir�l, de nem a mi csapatunkban t�rt�nt, �s nem is az �n id�mben - mondta Farkas ap�. - Egy sz�l sz�re sincs. Meg�lhetn�m, csak a l�bammal k�ne hozz�ny�lnom. �s n�zd csak: f�ln�z, nem f�l! A holdvil�got most kirekesztette valami a barlang ny�l�s�b�l. Sir K�n nagy, n�gysz�gletes feje �s v�lla nyomakodott be rajta. Tabaki a h�ta m�g�tt azt nyivogta: - Fels�ges �r, fels�ges �r, ide j�tt be! - Nagyon megtisztel benn�nket, Sir K�n - mondta Farkas ap�, de igen haragos volt a tekintete. - Mit k�v�n, Sir K�n? - A zs�km�nyomat. Egy emberk�ly�k j�tt erre - mondta Sir K�n. - A sz�lei elszaladtak. Add ide! Sir K�n, amint Farkas ap� mondotta volt, beleugrott a fav�g�k t�z�be, s igen d�h�s volt, mert f�jt a meg�gett l�ba. De Farkas ap� tudta, hogy a barlang sz�ja sz�kebb, semhogy a tigris bef�rhetne rajta. M�g ott is, ahol most volt, �gy �sszeszorult a v�lla meg a k�t mells� l�ba, minthogyha az ember egy hord�ban akarna verekedni. - A farkasok n�pe szabad n�p - mondta Farkas ap�. - Nek�nk csak a Csapat Vez�re parancsol, holmi cs�kos b�r� m�sz�ros soha. Az emberk�ly�k a mi�nk, meg�lhetj�k, ha akarjuk. - Eh, akarj�tok vagy se, ki mert itt akar�sr�l besz�lni? A bik�ra mondom, akit meg�ltem, csak nem �llok itt ez el�tt a kutya�l el�tt, hogy a jussom�rt k�ny�r�gjek? �n besz�lek itt, �n, Sir K�n! A tigris b�mb�l�se v�gigmennyd�rg�tt a barlangon. Farkas any� ler�zta mag�r�l a k�lyk�ket, �s el�reugrott. Szeme, mint k�t z�ld hold a s�t�ts�gben, �gy n�zett bele Sir K�n l�ngol� szem�be. - Itt pedig �n besz�lek, R�ksa, a D�mon! Az emberk�ly�k az eny�m, hallod, te b�na? Az eny�m! Nem �li meg senki. �letben marad, egy�tt fog j�rni, egy�tt fog vad�szni a Csapattal... a v�g�n pedig, tudd meg, te csupasz kis k�lyk�kre vad�sz�, b�kaev�, halpuszt�t� hitv�ny, r�d fog vad�szni! Most pedig hordd el magad, mert k�l�nben Szamburra, az �zbakra mondom, akit meg�ltem (�n nem �lek �m holmi el�hezett szarvasmarha h�s�n!), b�n�bban m�gy vissza az any�dhoz, mint ahogy a vil�gra j�tt�l, te �gett mancs�, te! Takarodj�l! Farkas ap� el�mulva n�zett r�. Szinte elfeledkezett arr�l az id�r�l, amikor becs�letes harcban nyerte el Farkas any�t �t m�s farkas el�l, amikor Farkas any� m�g egy�tt j�rt a Csapattal, �s nem h�zelg�sb�l nevezt�k D�monnak. Sir K�n szembe tudott volna n�zni Farkas ap�val, de Farkas any�val nem sz�llhatott szembe, mert tudta, hogy ezen a helyen minden el�ny az �v�, �s hogy hal�lig harcolna. �gy h�t morogva kih�zta fej�t a barlang sz�j�b�l, s amikor kinn volt, elb�d�lt. - Minden kakas �r a maga szem�tj�n! Majd megl�tjuk, mit sz�l a Csapat az emberk�ly�k nevelget�s�hez. A k�ly�k az eny�m, s v�g�l is az �n fogamra ker�l, ti lompos fark� tolvajok! Farkas any� lihegve vetette le mag�t a k�lyk�k k�z�, Farkas ap� pedig komolyan sz�lt hozz�: - Sir K�nnak ebben igaza van. A k�lyk�t meg kell mutatni a Csapatnak. Meg akarod tartani, anyjuk? - Hogy megtartom-e? - mondta lihegve Farkas any�. - Meztelen�l j�tt ide, �jszaka, egyed�l, �hesen, de nem f�lt! L�tod, most is f�lrel�kte az egyik kicsik�t. Az a b�na m�sz�ros meg�lte volna, �s elszaladt volna a Vengung�hoz, a parasztok pedig bossz�b�l minden tany�nkat felhajkur�szt�k volna. Hogy megtartom-e? Meghiszem azt! Fek�dj csak nyugton, te kis b�ka. Bizony, Maugli - mert Mauglinak, B�k�nak nevezlek el -, elj�n m�g az id�, amikor te vad�szol Sir K�nra �gy, ahogy � vad�szott r�d. - De mit sz�l majd a Csapat? - t�n�d�tt Farkas ap�. A Dzsungel T�rv�nye vil�gosan kimondja, hogy minden farkas visszavonulhat csapat�t�l, amikor megh�zasodik; de mihelyt a k�lykei akkor�ra cseperednek, hogy meg tudnak �llni a maguk l�b�n, k�teles elvinni �ket a Csapatgy�l�s el�, amely rendesen egyszer j�n �ssze havonk�nt, telihold idej�n, az�rt, hogy a t�bbi farkas is megismerhesse. Amikor itt szem�gyre vett�k a k�lyk�ket, szabadon j�rhatnak, amerre nekik tetszik. Am�g az els� �zbakot el nem ejtett�k, csapatbeli feln�tt farkas semmi �r�ggyel meg nem �lheti �ket. A gyilkos b�ntet�se: hal�l, b�rhol tal�lj�k is meg, �s ha meggondoljuk, ez �gy igazs�gos. Farkas ap� megv�rta, am�g a k�lykei szaladni tudnak egy kicsit; azt�n a Csapatgy�l�s �jszak�j�n elvitte �ket meg Mauglit meg Farkas any�t a Gy�l�s Szikl�j�ra, egy k�ves, szikl�s dombtet�re, ahol sz�z farkas is megb�jhatott. Akela, a nagy sz�rke rideg farkas (ridegnek szokt�k nevezni a mag�ban �l� �llatot), aki erej�vel �s ravaszs�g�val az eg�sz csapatot vez�relte, teljes hossz�s�g�ban v�gigny�lt a maga szikl�j�n. Alatta negyvenegyn�h�ny mindenf�le nagys�g� �s sz�n� farkas �lt, sz�rk�s sz�r� v�nek, akik maguk is v�geznek egy �zbakkal, �s fiatal, fekete h�rom�vesek, akik csak azt hiszik, hogy v�gezni tudn�nak vele. Ridegfarkas m�r egy esztendeje vezette �ket. Ifj�kor�ban k�tszer esett farkasverembe, egyszer meg �gy elvert�k, hogy halottk�nt hagyt�k ott; ismerte h�t az emberek viselked�s�t �s szok�sait. Nem sok sz�besz�d folyt a szikl�n. A k�lyk�k egym�s hegy�n-h�t�n ugr�ndoztak a k�r k�zep�n, ahol apjuk-anyjuk �lt; h�be-h�ba egy-egy id�sebb farkas odament valamelyik k�ly�kh�z, alaposan szem�gyre vette, azt�n nesztelen l�ptekkel visszat�rt a hely�re. N�ha egy anya el�retuszkolta a fi�t a holdf�nybe: bizonyos akart lenni abban, hogy megl�tt�k. Akela id�nk�nt elki�ltotta mag�t a szikl�j�n: - Ismeritek a T�rv�nyt! Ismeritek a T�rv�nyt! N�zz�tek meg �ket j�l, farkasok! �s az agg�d� any�k megism�telt�k a ki�lt�s�t: - N�zz�tek meg j�l, farkasok, n�zz�tek meg j�l! V�g�l - �s most Farkas any� nyak�n minden sz�rsz�l �gnek meredt - Farkas ap� Mauglit, a B�k�t (ahogy �k nevezt�k) tuszkolta a k�z�pre. Nevetve �lt ott, �s j�tszadozott a holdf�nyben csillog� kavicsokkal. Akela f�l sem emelte fej�t mancs�r�l, csak folytatta egyhang� ki�lt�s�t: - N�zz�tek meg j�l! A szikl�k m�g�l fojtott morg�s hallatszott. Sir K�n hangja, aki azt ki�ltotta: - Ez a k�ly�k az eny�m! Adj�tok ide! Mi k�ze a Szabad N�pnek az ember k�lyk�hez? Akela a f�le botj�t sem mozd�totta, csak annyit mondott: - N�zz�tek meg j�l, farkasok! Mi k�ze a Szabad N�pnek ak�rki m�s parancs�hoz, aki nem a Szabad N�pb�l val�? - N�zz�tek meg j�l! M�ly hang� morg�ssal feleltek erre. Egy fiatal, negyedik �v�ben j�r� farkas, Akela ellen ford�totta Sir K�n k�rd�s�t. - Mi k�ze a Szabad N�pnek az ember k�lyk�hez? Nom�rmost: a Vadon T�rv�nye azt parancsolja, hogy ha vita t�mad azon, befogadjanak-e egy k�lyk�t a csapatba, legal�bbis k�t, csapatbeli farkasnak kell a p�rtj�t fogni, de az sem apja, sem anyja nem lehet. - Ki fogja p�rtj�t ennek a k�ly�knek? - k�rdezte Akela. - Ki akar sz�lani a Szabad N�p k�z�l? Semmi v�lasz. Farkas any� pedig m�r k�sz�lt a harcra: tudta, hogy utols� harca lesz az, ha arra ker�l a sor. Akkor azt�n az egyetlen idegen fajtabeli, akinek szabad megjelennie a Csapat gy�l�s�n, Bal�, az �lmos barna medve, aki a Dzsungel T�rv�ny�re tan�tgatja a farkask�lyk�ket, az �reg Bal�, aki j�rhat-kelhet, amerre neki tetszik, mert csak di�t, gy�keret, m�zet eszik, Bal�, mondom, h�ts� l�b�ra �lt, �s d�rm�gni kezdett. - Az ember k�lyke, az ember k�lyke? - mondta. - H�t �n p�rtj�t fogom az ember k�lyk�nek. Az ember k�lyke a l�gynek se v�t. �n nem tudom cifr�zni a sz�t, de igazat besz�lek. Hadd j�rjon a Csapattal, fogadj�tok be a t�bbivel egy�tt. �n magam tan�tom majd. - M�g valakire van sz�ks�g - mondta Akela. - Hallott�tok: Bal� besz�lt, fiatal k�lykeink tan�t�ja. Ki �ll Bal� mell�? Fekete �rny�k suhant be a k�rbe. Bagira volt, a fekete p�rduc, tet�t�l talpig fekete, mint a s�t�t �jszaka; de ha �gy esett r� a f�ny, megvillant rajta a p�rduc b�r�nek j�l ismert rajza, mint nedves selymen a mint�z�s. Mindenki ismerte Bagir�t, �s senkinek sem volt kedve �sszeakaszkodni vele, mert ravasz volt, mint Tabaki, mer�sz, mint a vad b�l�ny, f�ktelen, mint a sebzett elef�nt. De a hangja, az olyan �des volt, mint a f�r�l csepeg� vadm�z, sz�re pedig pih�n�l puh�bb. - �, Akela �s ti, Szabad N�p gyermekei - dorombolta -, nekem nincs jogom, hogy a ti gy�l�steken sz�t emeljek; de a Vadon T�rv�nye azt mondja, hogy ha k�ts�g t�mad: meg kell-e �lni az �j k�lyk�t vagy sem, akkor meg lehet v�ltani a k�ly�k �let�t. Azt pedig, hogy a v�lts�gd�jat ki fizetheti, ki nem: a T�rv�ny nem mondja meg. Igazat sz�lok-e? - Helyes! Helyes! - mondt�k a mindig �hes fiatal farkasok. - Halljuk Bagir�t! A k�lyk�t meg lehet v�ltani. Ez a T�rv�ny! - Tudom, hogy nincs jogom itt besz�lni, h�t engedelmeteket k�rem. - Besz�lj! - ki�ltott�k h�szan is. - Egy meztelen k�lyk�t meg�lni: sz�gyen. Mellesleg sz�lva, mulats�gnak is jobb lesz akkor vad�szni r�, ha megn�. Bal� m�r p�rtj�t fogta, �n pedig megtoldom Bal� szav�t egy k�v�r bik�val, most ejtettem el, nem eg�szen f�lm�rf�ldnyire inn�t. Ezt aj�nlom f�l nektek, ha a T�rv�ny parancsa szerint befogadj�tok az emberk�lyk�t. H�t olyan neh�z dolog ez? Eg�sz sereg farkas kezdett zajongani egyszerre: - Mit t�r�d�nk vele? Meg�li a t�li es�. Hal�lra p�rk�li a nap. Nek�nk ugyan nem �rthat ez a csupasz b�ka. Hadd j�rjon a Csapattal! Hol a bika, Bagira? Fogadjuk be! - Azt�n ism�t Akela m�ly, csahol� hangja hallatszott: - N�zz�tek meg j�l, farkasok, n�zz�tek meg j�l! Mauglit most is csak a kavicsok �rdekelt�k, s �szre sem vette, mikor a farkasok odal�ptek hozz�, �s egyenk�nt szem�gyre vett�k. V�g�l valamennyien lementek a dombr�l a meg�lt bik�t megkeresni, s csak Akela, Bagira, Bal� meg Maugli nevel�sz�lei maradtak ott. Sir K�n m�g egyre b�mb�lt az �jszaka hom�ly�ban; er�sen haragudott, ami�rt Mauglit nem adt�k oda neki. - B�mb�lj csak - mormogta Bagira a bajusza alatt -, ahogy �n az emberi fajzatot ismerem, k�l�nb n�t�t is b�mb�lsz te m�g e miatt a meztelen kis j�sz�g miatt. - J�l van �gy, ahogy van - mondta Akela. - Az ember b�lcs �s b�lcs a k�lyke is. Valamikor m�g seg�ts�g�nkre lehet. - Bizony, seg�ts�gedre lehet, ha bajba ker�lsz, mert senki fia nem rem�lheti, hogy �r�k �let�re vez�re marad a Csapatnak - mondta Bagira. Akela nem sz�lt semmit. Arra az id�re gondolt, amely minden csapat minden vez�r�nek �let�ben elk�vetkezik: amikor ereje elhagyja, gy�ng�l, egyre gy�ng�l, s v�gre is meg�lik a farkasok, �s �j vez�r foglalja el a hely�t, am�g meg nem �lik azt is. - Vigy�tek haza - sz�lt Farkas ap�hoz -, s nevelj�tek a Szabad N�phez m�lt�an. H�t �gy ker�lt be Maugli a szioni farkascsapatba egy bika �r�n �s Bal� j� szav��rt. * Most azt�n bele kell nyugodnotok abba, hogy �tsiklunk t�z-tizenegy esztend�n, s csak tal�lgathatj�tok, milyen csod�latos �letet �lhetett Maugli a farkasok k�zt, hiszen sok-sok k�nyvet kellene tele�rnom, ha apraj�ra el akarn�m besz�lni. A farkask�lyk�kkel n�tt fel, csakhogy azok feln�tt farkasok voltak m�r, mire �bel�le nagyobbacska gyerek lett. Farkas ap� tan�tgatta a tudnival�kra, a vadonbeli dolgok �rtelm�re. Addig s addig, hogy egyszer csak a f�nek minden zizzen�se, a meleg �jjeli leveg� minden lehelete, a feje f�l�tt elhangz� bagolyhuhog�s, a denev�rkarmok karcol�sa, amint meg-megkapaszkodnak egy kicsit valamelyik f�ban, s a t�cs�kban fick�ndoz� halacsk�k minden csobban�sa �ppen olyan �rthet�, �ppen olyan vil�gos volt neki, mint ahogy a dolgoz�, feln�tt ember ismeri a maga munk�j�nak minden cs�nj�t-b�nj�t. Amikor nem tanult: leheveredett a napon, �s aludt; azt�n evett, �s �jra lefek�dt; ha piszkosnak �rezte mag�t, vagy melege volt, �szk�lt az erdei tavakban; ha egy kis m�zre f�jt a foga (mert Bal� megtan�totta arra, hogy a m�z meg a di� �ppen olyan j�, mint a nyers h�s), h�t f�lm�szott �rte a f�ra, s Bagira megmutatta neki, hogyan f�rk�zz�k hozz�. Bagira f�ltelepedett egy �gra, s sz�l�totta Mauglit: - Gyere, testv�rk�m! Maugli eleinte �gy m�szott, mint a lajh�r, de id�vel olyan mer�szen l�d�totta mag�t �gr�l �gra, hogy t�n m�g a sz�rke majom se k�l�nben. Elfoglalta hely�t a Gy�l�s Szikl�j�n is, amikor a Csapat �ssze�lt, �s itt �szrevette, hogy ha er�sen r�n�z ak�rmelyik farkasra, az k�nytelen les�tni a szem�t. Ezt mulats�gb�l is megtette. M�skor meg kih�zg�lta a hossz� t�sk�ket bar�tai talp�b�l, mert a farkas rettent� sokat szenved a b�r�be f�r�d� bog�ncst�l, t�vist�l. �jszak�nk�nt le-lej�rt a dombr�l a sz�nt�f�ldekre, s k�v�ncsian n�zegette a kunyh�kban lak� falusiakat, de nem b�zott az emberekben, mert Bagira megmutatott neki egy n�gysz�gletes l�d�t, amelynek csap�ajtaja oly �gyesen el volt rejtve a vadn�v�nyek k�zt, hogy szinte belel�pett. Bagira azt mondta, hogy ez csapda. Semmit sem szeretett �gy, mint hogyha behatolhatott Bagir�val az erd� s�t�t, meleg belsej�be, v�gigalhatta az eg�sz �lmos�t� napot, s �jszaka n�zhette, hogyan vad�szik Bagira. Bagira hatra-vakra gyilkolt, ha �hes volt. Ezt cselekedte Maugli is, de m�gsem eg�szen ezt. Mihelyt annyi id�s volt, hogy meg�rthette az okos sz�t, Bagira megmondta neki, hogy szarvasmarh�hoz sohase ny�ljon, mert egy bika �let�nek �r�n ker�lt be a Csapatba. - Ti�d az eg�sz vadon - mondta Bagira -, meg�lhetsz mindenkit, akin�l er�sebb vagy, de a bika kedv��rt, amely megv�ltott, sohase �lj, �s ne is egy�l szarvasmarh�t, se �reget, se fiatalt. Ez a Vadon T�rv�nye. - Maugli pedig h�s�gesen engedelmeskedett. Megn�tt, �s �gy meger�s�d�tt, ahogy csak olyan gyerek er�s�dhetik meg, aki nem is tudja, hogy � voltak�ppen tanul valamit, s az �gvil�gon semmi egy�bre nem kell gondolnia, mint az ev�sre. Farkas any� mondta neki egyszer-m�sszor, hogy Sir K�nban nem lehet megb�zni, s neki el�bb vagy ut�bb meg kell �lnie Sir K�nt. Egy fiatal farkas a nap minden �r�j�ban eml�kezett volna erre a tan�csra. Maugli elfelejtette, mert � csak emberfi�ka volt, �mb�r farkasnak mondta volna mag�t, ha ak�rmilyen emberi nyelven meg tud sz�lalni. Sir K�n minduntalan az �tj�ba ker�lt a vadonban, mert amint Akela �regedett �s gyeng�lni kezdett, a b�na tigris nagy bar�ts�gba keveredett a Csapat fiatalabb farkasaival, akik hullad�kokat lesve j�rtak ut�na. Akela sohasem t�rte volna ezt el, ha �lni mer a tekint�ly�vel. Sir K�n ilyenkor h�zelgett nekik, �s csod�lkozott, hogy ilyen deli fiatal vad�szok mi�rt el�gszenek meg egy haldokl� farkas meg egy emberk�ly�k vezet�s�vel. - Hallom - mondogatta Sir K�n -, hogy a Gy�l�sen nem mertek a szeme k�z� n�zni. - Ilyenkor azt�n morogtak �s berzenkedtek az ifj� farkasok. Bagira mindent l�tott, mindent hallott; err�l is tudott egyet s m�st, s nemegyszer kereken megmondta Mauglinak, hogy Sir K�n m�g meg�li; ilyenkor Maugli nevetve v�laszolta: - Itt a Csapat, itt vagy te, Bal� is ak�rmilyen lusta, odav�g egyet-kett�t a kedvem�rt. H�t mit�l f�ljek? Egy meleg napon �j gondolata t�madt Bagir�nak, mert ism�t f�l�be jutott valami. Lehet, hogy Ikki, a t�sk�sdiszn� hozta a h�rt. Amikor m�lyen bent voltak a vadonban, s a fi� feje ott hevert Bagira sz�p fekete sz�r�n, a p�rduc egyszerre csak �gy sz�lt Mauglihoz: - Testv�rk�m, h�nyszor mondtam m�r neked, hogy Sir K�n ellens�ged? - Annyiszor, ah�ny di� van ezen a p�lm�n - felelte Maugli, mert sz�molni persze nem tudott. - H�t azt�n? �lmos vagyok, Bagira, Sir K�nnak pedig egyebe sincs, csak hossz� farka �s hangos torka, ak�rcsak Ma�nak, a P�v�nak. - De most nincs ideje az alv�snak. Bal� tudja, �n is tudom, a Csapat is tudja, m�g a legbut�bb �llatok, az �zek is tudj�k. Tabaki megmondta neked is. - Hoh�! - ki�ltott fel Maugli. - Tabaki nemr�giben azzal s�rtegetett, hogy �n aff�le meztelen emberk�ly�k vagyok, s nem arra sz�lettem, hogy f�ldimogyor�t kaparjak ki. De �n megfogtam Tabakit a fark�n�l fogva, s k�tszer odav�gtam egy p�lmafa derek�hoz, hogy tisztess�gre tan�tsam. - Bolonds�g volt. Igaz, hogy Tabaki nagy bajkever�, de az�rt elmondott volna valamit, ami nagyon is fontos neked. Figyelj r�m, testv�rk�m! A vadonban nem mer meg�lni Sir K�n, de jusson eszedbe, hogy Akela nagyon �reg. Hamarosan elj� az a nap, amikor nem tud elb�nni az �zbakkal, s akkor nem vez�rkedhetik tov�bb. Nagyobb�ra meg�regedtek azok a farkasok is, akik megn�ztek, amikor el�sz�r vittek el a Gy�l�s el�. A fiatalok pedig elhiszik, amit Sir K�n duruzsol a f�l�kbe, hogy emberk�ly�knek nincs helye a Csapatban. Nemsok�ra ember lesz bel�led. - �s micsoda az ember, hogy nem szabad neki a testv�reivel j�rni?! - ki�ltott fel Maugli. - �n a vadonban sz�lettem. Engedelmeskedem a Vadon T�rv�ny�nek, s nincs olyan farkas a csapatunkban, akinek t�sk�t ne h�ztam volna ki a talp�b�l. H�t persze hogy ezek a testv�reim! Bagira eg�sz hossz�ban elny�lt, �s f�lig behunyta szem�t. - Testv�rk�m - mondotta -, ny�lj csak az �llam al�. Maugli kiny�jtotta er�s, barna kez�t, s �ppen Bagira selymes �lla alatt, ahol a csillog� sz�r elrejti a hatalmas, fesz�l� izmokat, egy kis kopasz helyre akadt. - Az eg�sz Dzsungelben senki sem tudja, hogy �n, Bagira, ezt a b�lyeget viselem, a nyak�rv b�lyeg�t. Pedig h�t �gy van, testv�rk�m; emberek k�zt sz�lettem, emberek k�zt halt meg az any�m, az udipuri kir�lyi palota ketreceiben. Ez�rt fizettem meg �rted a v�lts�gd�jat a Gy�l�sen, amikor meztelen kis k�ly�k volt�l. Bizony, �n is emberek k�zt sz�lettem. Sohase l�ttam a vadont. R�csok k�zt etettek vasl�bosb�l, am�g egy �jszaka meg nem �reztem, hogy �n Bagira vagyok, a P�rduc, nem pedig emberek j�t�kszere. Akkor a mancsom egyetlen csap�s�val �sszez�ztam azt a hitv�ny z�rat, �s elsz�ktem. �s mert kiismertem az emberek furfangjait, f�lelmetesebb� v�ltam a vadonban mag�n�l Sir K�nn�l is. �gy van-e? - �gy - felelte Maugli -, a vadonban mindenki f�l Bagir�t�l, mindenki, csak Maugli nem. - �, te emberk�ly�k vagy - mondta nagyon gy�ng�den a Fekete P�rduc -, �s �ppen �gy, ahogy �n visszat�rtem a vadonba, neked is vissza kell t�rned v�g�l az emberek k�z�, embertestv�reid k�z�, ha a Gy�l�sen meg nem �lnek. - De h�t mi�rt akarna ak�rki is meg�lni engem? - k�rdezte Maugli. - N�zz r�m - mondta Bagira, �s Maugli kem�nyen a szeme k�z� n�zett. A nagy p�rduc f�l perc m�lva f�lreford�totta a fej�t. - H�t ez�rt - mondotta, v�gigh�zva mancs�t a faleveleken. - M�g �n sem tudok a szemed k�z� n�zni, pedig �n emberek k�zt sz�lettem, �s szeretlek t�ged, testv�rk�m. A t�bbiek gy�l�lnek, mert nem �llj�k a tekintetedet, mert b�lcs vagy, mert t�sk�ket h�zt�l ki a l�bukb�l, mert ember vagy. - Erre bizony nem gondoltam - mondta bossz�san Maugli, �s �sszer�ncolta s�r�, fekete szem�ld�k�t. - Hogy sz�l a Dzsungel T�rv�nye? El�sz�r �ss, azt�n nyelvelj. M�r a meggondolatlans�godr�l is megismerszik, hogy ember vagy. De l�gy b�lcs. �gy �rzem, hogy ha Akela elhib�zza a legk�zelebbi zs�km�ny�t, pedig h�t minden vad�szat�n nehezebben ragadja torkon az �zbakot, a Csapat ellene �s ellened fordul. A vadonbeliek gy�l�st tartanak a Szikl�n, �s akkor, akkor megvan! Tudom m�r! - ki�ltotta Bagira, �s felugrott. - Eredj le hamar az emberek kunyh�ihoz a v�lgybe, s hozz fel olyan Piros Vir�got, amit �k n�vesztenek ott: hogy ha elj�n az ideje, er�sebb bar�tod legyen, mint �n vagy Bal� vagy azok, akik szeretnek a Csapatb�l. Szerezd meg a Piros Vir�got! Piros Vir�gon Bagira a t�zet �rtette, de nincs olyan teremt�s a vadonban, aki a t�zet nev�n nevezn�. Minden vad�llat hal�losan f�l t�le, �s sz�zf�lek�ppen ker�lgeti a nev�t. - A Piros Vir�got? - ism�telte Maugli. - Az a kunyh�ikon k�v�l ny�lik, alkonyatkor. Majd megszerzem. - �gy besz�l egy igazi emberk�ly�k - mondta b�szk�n Bagira. - Ne feledd, hogy kis cserepekben n�. Szerezz egyet hamarosan, �s tedd f�lre, hogy k�zn�l legyen, ha kell. - J� - mondta Maugli -, megyek. De bizonyos vagy abban, kedves Bagir�m - �s �tkarolta a p�rduc f�nyl� nyak�t, �s m�lyen belen�zett nagy szem�be -, bizonyos vagy abban, hogy ez mind Sir K�n m�ve? - A Let�rt Z�rra mondom, amely megszabad�tott: bizonyos vagyok benne, testv�rk�m. - H�t akkor a Bik�ra fogadom, aki megv�ltott: �rdeme szerint megfizetek Sir K�nnak, vagy tal�n m�g r�ad�st is adok - mondta Maugli, s azzal m�r indult is. - Ez azt�n ember! �zr�l �zre ember - mondta mag�ban Bagira, mik�zben �jra lefek�dt. - �, Sir K�n, gy�szosabb vad�szatod sose volt, mint amikor erre a b�k�ra vad�szt�l most t�z esztendeje. Maugli m�r messze j�rt az erd�ben, gyorsan rohant, �s t�zelt a sz�ve. Sz�llongott az esti k�d, amikor a barlanghoz �rkezett. Nagyot l�legzett, �s len�zett a v�lgybe. A k�lyk�k kint csatangoltak, de Farkas any� a barlang gyomr�ban megismerte err�l a l�legz�sr�l, hogy valami b�ntja az � b�k�j�t. - Mi baj, fiam? - k�rdezte. - Holmi sz�fia denev�rbesz�det hallottam Sir K�nr�l - felelte. - Ma �jszaka a sz�nt�f�ldekre megyek vad�szni - s egy ugr�ssal elt�nt a boz�tban, lefel� indulva a v�lgy m�ly�ben kanyarg� foly�hoz. Itt meg�llt, mert meghallotta a vad�sz� Csapat �v�lt�s�t, a hajszolt �zbak b�g�s�t s azt a horkant�st, amikor szembefordult �ld�z�ivel. Most fiatal farkasok gonosz, keser� �v�lt�se hallatszott: - Akela! Akela! Hadd mutassa meg az erej�t a Ridegfarkas! Helyet a Csapat Vez�r�nek! Ugorj, Akela! A Ridegfarkas nyilv�n ugrott, �s elv�tette az ugr�st, mert Maugli hallotta a foga �sszekoccan�s�t, s azt�n egy csahint�st, amikor az �zbak felr�gta mells� l�b�val. A t�bbit m�r nem v�rta meg; tov�bbrohant, s a csahol�s gy�ng�bben hallatszott a h�ta m�g�tt, amikor le�rt a f�ldekre, ahol a parasztok laktak. - Igazat besz�l Bagira - lihegte, amint bef�szkelte mag�t valami sz�narak�sba egy kunyh� m�g�tt. - Holnap nagy napunk lesz, Akel�nak meg nekem. Azt�n odanyomta arc�t az ablakhoz, �s figyelte a t�zet, amely a t�zhelyen �gett. L�tta, hogy az asszony f�lkel, �s fekete koloncokkal t�pl�lja �j idej�n. S amikor elj�tt a reggel, �s feh�ren, hidegen terjengett a k�d, l�tta, hogy az embergyerek felkap egy f�lddel kitapasztott belsej� kosarat, megrakja izz� par�zzsal, k�p�nyege al� dugja, �s kimegy, hogy ell�ssa a teheneket az ist�ll�ban. - H�t ez az eg�sz? - mondta mag�ban Maugli. - Ha egy k�ly�k is megteheti, nincs mit f�lni t�le. - Megker�lte a h�zat, szembetal�lkozott a fi�val, kivette kez�b�l a tapasztott kosarat, s am�g a fi� �v�lt�z�tt r�m�let�ben, hirtelen beleveszett a k�dbe. - Nagyon hasonl�tanak hozz�m - mondta Maugli, belef�jva a kos�rba, ahogy az asszonyt�l l�tta. - Ez az iz� meghal, ha enni nem adok neki - �s gallyat, h�ncsot sz�rt a v�r�s valamire. F�l�ton a domb fel� tal�lkozott Bagir�val, akinek bund�j�n �gy csillogott a reggeli harmat, mint a dr�gak�. - Akela elhib�zta az ugr�st - mondta a p�rduc. - M�r ma �jszaka meg�lt�k volna, de r�d is f�jt a foguk. Kerestek odafent. - A sz�nt�f�ldek k�zt j�rtam. K�szen vagyok. N�zd! - �s Maugli magasra tartotta a t�zes kosarat. - J�l van! M�rmost: l�ttam, hogy az emberek sz�raz �gat dugtak ebbe az iz�be, s a Piros Vir�g t�st�nt kiny�lt a v�g�n. Nem f�lsz? - Nem �n. Mit�l f�ln�k? Eml�kszem most m�r, hacsak nem �lmodtam, hogy miel�tt farkass� lettem, hevertem a Piros Vir�g mellett, meleg volt �s j�lesett. Maugli eg�sz nap a barlangban �lt, a t�zes kosarat gondozta, �s sz�raz �gakat dugdosott bel�, hogy l�ssa, milyenn� v�lnak. Tal�lt egy �gat, amellyel meg volt el�gedve. Este, amikor Tabaki �rte j�tt, �s meglehet�s nyersen k�z�lte vele, hogy v�rj�k a Gy�l�s Szikl�j�n, addig nevetett, am�g Tabaki el nem rohant. M�g a gy�l�sbe is nevetve ment. Akela, a Ridegfarkas, szikl�ja mellett hevert, annak jel��l, hogy a Csapat vez�rs�ge meg�resedett; Sir K�n pedig ny�ltan j�rk�lt fel s al�, �s h�zelegve vett�k k�r�l hullad�kon h�z� farkash�vei. Bagira Maugli mell� telepedett le. Maugli t�rde k�z� szor�totta a t�zes kosarat. Amikor mind �sszever�dtek, megsz�lalt Sir K�n. Ezt se merte soha megtenni, am�g Akela vir�gj�ban volt. - Nincs joga - suttogta Bagira. - Mondd meg ezt! Gy�va fick�! Maugli talpra ugrott. - Szabad N�p! - ki�ltott fel. - H�t Sir K�n vezeti a Csapatot? Mi k�ze egy tigrisnek ahhoz, hogy ki a mi vez�r�nk? - Mivel l�tom, hogy a vez�rs�g meg�resedett, �s felk�rtek, hogy sz�ljak... - �gy kezdte mond�k�j�t Sir K�n. - Ki k�rt fel? - sz�lt k�zbe Maugli. - H�t mind sak�lok vagyunk, hogy cs�szunk-m�szunk ez el�tt a m�sz�ros el�tt? A Csapat vez�rs�ge egyed�l a Csapat dolga. Most ilyen ki�lt�sok hallatszottak: - Hallgass, emberk�ly�k! - Engedj�tek besz�lni! - Megtartotta a T�rv�ny�nket! Azt�n mennyd�rg� hangon sz�laltak meg a Csapat v�nei: - Engedj�tek besz�lni a Halott Farkast. Ha a Csapat vez�re elhib�zta az ugr�st, Halott Farkasnak nevezik h�tralev� �let�ben, de ez nem szokott sok� tartani. Akela neh�zkesen emelte f�l �reg fej�t: - Szabad N�p! �s ti is, Sir K�n sak�ljai! Tizenk�t esztendeig vezettelek benneteket vad�szatr�l vad�szatra, s ezalatt se csapd�ba nem ker�lt, se meg nem nyomorodott senki. Most elhib�ztam az ugr�st. Tudj�tok, hogyan sz�tt�k-font�k ezt a ravaszs�got. Tudj�tok, hogy fiatal �zbak nyom�ra vezettek, csak hogy kider�lj�n a gy�nges�gem. �gyesen csin�lt�k. Most jogotok van, hogy meg�ljetek a Gy�l�s Szikl�j�n. K�rdezem teh�t: ki akar v�gezni a Ridegfarkassal? Mert az meg az �n jogom, a Vadon T�rv�nye szerint, hogy egyenk�nt j�jjetek ellenem. Hossz� cs�nd t�madt, mert egy farkas sem mer�szelt egymag�ban hal�los harcra sz�llni Akel�val. Ekkor elb�d�lt Sir K�n: - Eh, mit t�r�d�nk ezzel a fogatlan v�n bolonddal? Meghal ez �gyis! Hanem az emberk�lyke, az m�r eddig is tov�bb �lt a kellet�n�l. Szabad N�p! Az emberk�ly�k els� perct�l fogva az �n zs�km�nyom volt. Adj�tok nekem. Unom m�r ezt az eszeveszett ember-farkas hist�ri�t. T�z esztendeig zavarta a vadon �let�t. Adj�tok nekem az emberk�lyk�t, k�l�nben mindig idej�rok vad�szni, s egy csont nem sok, annyit se l�ttok t�lem! Ember ez, ember fia, s �n gy�l�l�m, csontom velej�b�l gy�l�l�m! Most a Csapat nagyobbik fele �gy �v�lt�tt fel: - Ember! Mi k�z�nk az emberhez? Menjen oda, ahov� val�! - Az �m, hogy r�nk z�d�tsa a parasztokat? - l�rm�zott Sir K�n. - Nem, adj�tok csak nekem. Ember: �s egyik�nk sem tud a szeme k�z� n�zni. Akela �jra f�lemelte fej�t, �s �gy sz�lt: - Vel�nk evett, vel�nk tany�zott. Hajtotta nek�nk a vadat. Egyetlen szav�t sem szegte meg a Vadon T�rv�ny�nek. - �n pedig egy bik�val v�ltottam meg, amikor befogadt�k. Egy bika nem sokat �r, de Bagira becs�lete �r annyit, hogy verekedj�k �rte - mondta legszel�debb hangj�n Bagira. - T�z esztendeje, hogy megv�ltottad egy bik�val! - horkant fel a Csapat. - Mi k�z�nk nek�nk azokhoz a t�zesztend�s csontokhoz? - Vagy a becs�lethez! - mondta Bagira, feh�r fogait mutogatva. - Csakugyan, m�lt�k vagytok a Szabad N�p nev�re? - Ember k�lyke nem j�rhat a vadon n�p�vel! - �v�lt�tte Sir K�n. - Adj�tok nekem! - Testv�r�nk �, ha v�r szerint nem is az - folytatta Akela -, s ti meg akarj�tok �lni! Igaz�n mondom, t�ls�gosan sok� �ltem. Akadnak k�ztetek, akik szarvasmarh�n �lnek, m�sokr�l meg azt hallom, hogy Sir K�n tan�t�s�ra hallgatva, s�t�t �jszaka besz�knek a falvakba, �s gyerekeket ragadnak el a parasztok k�sz�b�r�l. Tudom h�t, hogy gy�v�k vagytok, s gy�v�khoz besz�lek. Bizonyos, hogy meg kell halnom, s az �letem nem �r sokat, k�l�nben felaj�nlan�m az emberk�ly�k �let��rt. De a Csapat Becs�let��rt - err�l a semmis�gr�l megfeledkeztek, ami�ta vez�r n�lk�l vagytok! - meg�g�rem, hogy ha b�k�n hazaengeditek az emberk�lyk�t, a fogamat sem mozd�tom, amikor hal�lomra ker�l a sor. Harc n�lk�l halok meg. Ez legal�bb h�rom �letet ment meg a Csapatnak. T�bbet nem tehetek; de ha akarj�tok, megk�m�llek att�l a gyal�zatt�l, hogy meg�litek egy �rtatlan testv�reteket, egy olyan testv�rt, akit a Vadon T�rv�nye szerint p�rtfogoltak �s v�ltottak meg, hogy a Csapatba ker�lhessen. - Ember! Ember! Ember! - harsogta a Csapat, s a farkasok nagy r�sze Sir K�n k�r� gy�lekezett. - Most rajtad a sor - sz�lt Bagira Mauglihoz. - Mi m�r m�st nem tehet�nk, csak harcolhatunk. Maugli fel�llt, kez�ben tartva a t�zes kosarat. Azt�n kiny�jtotta k�t karj�t, �s arc�ba �s�tott a Gy�l�snek; de �rj�ng�tt d�h�ben �s b�nat�ban, mert igazi farkas m�dra a farkasok sohasem �rult�k el el�tte, hogy mennyire gy�l�lik. - Hallgassatok ide, h�! - ki�ltotta. - El�g volt a csahol�sb�l. Ma �jszaka annyiszor megmondt�tok nekem, hogy ember vagyok, pedig igaz�n farkas akartam lenni k�ztetek �letem v�g�ig, hogy most m�r �rzem: igazatok van. �gy h�t nem sz�l�talak t�bb� testv�rnek, hanem kuty�nak, ahogy az ember szokott. Hogy mit csin�lok, mit nem, azt nem ti d�ntitek el. Az az �n dolgom, �s hogy vil�gosabban l�ssunk, h�t �n, az ember, elhoztam ide egy keveset a Piros Vir�gb�l, amit�l ti, kuty�k, annyira f�ltek. F�ldh�z v�gta a t�zes kosarat, s egyik-m�sik par�zsl� �sz�k l�ngra lobbantott egy-egy sz�raz mohacsom�t. Az eg�sz gy�l�s r�m�lten h�k�lt vissza a cs�szva terjed� l�ngok el�l. Maugli bedugta a kez�ben tartott sz�raz �gat a t�zbe, am�g csak a gallyai meg nem gyulladtak �s ropogni nem kezdtek, s feje f�l�tt forgatta a kushad� farkasok k�z�tt. - Te vagy az �r - mondta fojtott hangon Bagira. - Mentsd meg Akel�t a hal�lt�l. Mindig bar�tod volt. Akela, a zord, v�n farkas, aki soha �let�ben senkit�l nem k�rt kegyelmet, sz�nni val� pillant�st vetett Mauglira, amint ott �llt, anyasz�lt meztelenen, hossz� fekete haj�t v�ll�ra vetve, a lobog� l�ng f�ny�ben, amely ugr�ltatta-reszkettette az �rnyakat k�r�l�tte. - J�l van! - mondta Maugli lassan k�r�ln�zve. - L�tom, hogy kuty�k vagytok. Elmegyek t�letek az �n n�pemhez, ha ugyan val�ban az �n n�pem. A vadon bez�rult el�ttem, el kell felejtenem a besz�deteket, a t�rsas�gotokat; de irgalmasabb akarok lenni, mint ti vagytok. Mivel testv�retek voltam, ha v�r szerint nem is: meg�g�rem, hogy ha majd ember leszek az emberek k�z�tt, nem �rullak el �gy az embereknek, ahogy ti el�rultatok engem. - Megr�gta a t�zet, s a szikr�k magasra sz�lltak. - Nem lesz h�bor� k�ztem �s a Csapat k�z�tt. De m�g egy ad�ss�got meg kell fizetnem, miel�tt elmegyek. - El�rement, oda, ahol Sir K�n �lt, bamb�n beleb�mulva a l�ngokba, s megragadta a szak�ll�n�l fogva. Bagira ut�nasompolygott, hogy baj ne �rhesse. - �llj f�l, kutya! - ki�ltotta Maugli. - �llj fel, ha ember besz�l, mert ki�getem a bund�dat! Sir K�n f�le h�tralapult, a szem�t pedig behunyta, mert k�zel volt hozz� az izz� �g. - Ez a marhapuszt�t� azt mondta, hogy meg�l engem a Gy�l�sen, mert k�ly�kkoromban nem tudott meg�lni. No, h�t �gy verj�k a kuty�t, ha emberr� csepered�nk! Meg ne moccanj, B�na, mert torkodba szalasztom a Piros Vir�got! - Fejbe verte Sir K�nt az �ggal, s a tigris vinnyogott, ny�sz�rg�tt hal�los f�lelm�ben. - No, most mehetsz, te megp�rk�lt vadmacska! De el ne felejtsd, hogy amikor legk�zelebb idej�v�k a Gy�l�s Szikl�j�hoz, f�rfik�nt j�v�k, �s Sir K�n bund�ja lesz rajtam. Egy�bk�nt pedig Akela elmehet, �s szabadon �lhet, ahol akar. Nem fogj�tok meg�lni, mert �n nem akarom. �s ti se �ljetek itt tov�bb, a nyelveteket l�gatva, mintha valakik voln�tok. Kuty�k vagytok, �s �n elkergetlek - �gy ni! Mehettek! - A t�z l�ngolva �gett az �g v�g�n, Maugli pedig jobbra-balra, k�r�s-k�r�l vagdal�zott vele, s a farkasok �v�ltve rohantak el, bund�jukat ki�gette a szikraes�. V�g�l nem maradt ott m�s, csak Akela, Bagira �s vagy t�z farkas, aki Mauglinak fogta volt p�rtj�t. Azt�n valami f�jni kezdett Maugliban - de �gy, ahogy soha �let�ben nem f�jt neki semmi, �s elakadt a l�legzete, �s zokogott, s a k�nnyek csak �gy patakzottak az arc�n. - Mi ez? Mi ez? - k�rdezte. - Nem akarom itthagyni a vadont, �s nem tudom, mi ez. Tal�n meghalok, Bagira? - Nem, testv�rk�m. Csak k�nnyek ezek, emberi k�nnyek - mondta Bagira. - Most m�r tudom, hogy nem vagy t�bb� emberk�ly�k, hanem ember. A vadon imm�r csakugyan bez�rul el�tted. Hadd hulljon, Maugli... csak k�nny ez, semmi m�s. Maugli h�t ott �lt, �s �gy s�rt, mintha a sz�ve szakadna meg; sohasem s�rt m�g �let�ben. - Most pedig - mondotta - elmegyek az emberekhez. De el�bb el kell m�g b�cs�znom az any�mt�l - s elment a barlangba, ahol Farkas ap��k laktak, �s r�borulva any� bund�j�ra, keservesen s�rt, a n�gy k�ly�k pedig siralmasan �v�lt�tt. - Nem fogtok elfelejteni? - k�rdezte Maugli. - Soha, am�g nyomot tudunk szimatolni - mondt�k a k�lyk�k. - Gyere el a domb t�v�hez, ha ember leszel, s besz�l�nk majd veled; �s lej�runk az irt�sra, hogy egy�tt j�tsszunk �jszak�nk�nt. - Gyere el hamar - mondta Farkas ap�. - �, gyere el hamar, te b�lcs kis b�ka; mert any�d meg �n �regek vagyunk m�r. - Gyere el hamar - mondta Farkas any� -, kicsi meztelen fiam; mert ide hallgass, ember fia: jobban szerettelek, mint tulajdon k�lykeimet. - �g�rem, hogy elj�v�k - mondta Maugli -, s ha elj�v�k, kiter�tem Sir K�n bund�j�t a Gy�l�s Szikl�j�ra. Ne feledjetek el! Mondj�tok meg a vadon t�bbi lak�j�nak is, hogy gondoljanak r�m! Pirkadni kezdett, amikor Maugli mag�nyosan lement a domb oldal�n, hogy megismerkedj�k azzal a titokzatos teremt�ssel, amelynek neve: ember. Szambhur b�d�lt kora hajnalon �t,     egyszer, k�tszer s tov�bb! Egy �n� sz�kellt, egy �n� sz�kellt, t�parton, ahol bik�ja legelt, szemem f�rk�szve nyom�ra lelt,     egyszer, k�tszer s tov�bb! Szambhur b�d�lt kora hajnalon �t,     egyszer, k�tszer s tov�bb! Egy farkas osont, egy farkas osont, a lesbe lapult falk�hoz osont: Ut�nam! Amott fut a h�s meg a csont,     egyszer, k�tszer s tov�bb! A falka csaholt kora hajnalon �t,     egyszer, k�tszer s tov�bb! A vadonban a talp nem hagy nyomokat, �les szem�nk s�r� �rnyba kutat, harsanjon a torkunk, rajta, Csapat,     egyszer, k�tszer s tov�bb! K� vad�szata Leop�rd pettyes b�r�re vigy�z; szarv�ra b�l�ny; l�gy tiszta: vad�sz erej�t mutatja s�r�ny�n a f�ny. V�ln�d: az �k�r letipor, vagy agancs �tsz�rja t�d�d? Ne mondd: Tudjuk valah�nyan, t�z �vaddal el�bb. Ne fojts idegen fi�k�t: t�n a h�god vagy �cs�d. Lehet, hogy a medve az anyja, s �rzi az �let�t. "Ki, ha �n se" - rikolt a k�ly�k els� pr�d�ja nyom�n; nagy a f�ld, s a k�ly�k kicsi: majd okosabb leszen �vek ut�n. Bal� medve b�lcs mond�sai Az, amit most el akarok mondani, m�g azel�tt t�rt�nt, hogy Mauglit kitett�k a szioni farkascsapatb�l, s hogy bossz�t �llt Sir K�non, a tigrisen. Azokban a napokban volt, amikor Bal� tan�tgatta a Vadon T�rv�ny�re. A hatalmas, komoly, �reg barna medv�nek nagy gy�ny�r�s�ge telt gyors esz� tan�tv�ny�ban, mert az ifj� farkasok csak annyit akarnak a Vadon T�rv�ny�b�l megtanulni, amennyi az � csapatjukr�l �s t�rzs�kr�l sz�l, s elszaladnak, mihelyt a Vad�sz� Verset el tudj�k mondani: "Nesztelen l�b, s�t�tben is l�t� szem; olyan f�l, amely a szelet is meghallja od�j�ban; �les fog: ez az ismertet�jele minden testv�r�nknek, kiv�ve a sak�lt, meg a hi�n�t, akit gy�l�l�nk." De Mauglinak, az emberk�ly�knek sokkal t�bbet kellett tanulnia enn�l. Bagira, a Fekete P�rduc, n�ha odasompolygott hozz�juk a vadonon kereszt�l, megn�zni, hogy halad kedves testv�rk�je, s dorombolva t�masztotta fej�t egy fa t�rzs�hez, am�g Maugli f�lmondta a leck�j�t Bal�nak. A gyerek majdnem olyan �gyes volt a f�ra m�sz�sban, mint az �sz�sban, s az �sz�sban majdnem olyan �gyes, mint a fut�sban; �gy h�t Bal�, a T�rv�ny Tan�t�ja, az Erdei �s V�zi T�rv�nyekre egyar�nt megtan�totta: hogyan kell megk�l�nb�ztetni a korhadt �gat az eg�szs�gest�l; hogyan kell illend�en besz�lni a vadm�hekkel, ha �tven l�b magass�gban r�bukkan egy rajra; mit mondjon Mengnek, a Denev�rnek, ha d�li �lm�ban megzavarta az �gak k�zt; hogyan figyelmeztesse a v�zik�gy�kat a t�cs�kban, miel�tt k�z�j�k csobban. A Dzsungel N�pe nem szereti, ha megzavarj�k, �s k�nnyen nekit�mad a betolakod�nak. Azt�n megtanulta Maugli az Idegen Vad�sz ki�lt�s�t is, amit addig kell hangosan ism�telni, am�g v�lasz nem j�n r�, valah�nyszor idegen ter�leten vad�szik valaki a Dzsungel N�p�b�l. Ez a ki�lt�s emberi nyelven azt jelenti: "Engedjetek itt vad�szni, mert �hes vagyok"; a v�lasz pedig ez: "Vad�ssz h�t ennival��rt, de mulats�gb�l ne." Ebb�l l�thatj�tok, hogy Mauglinak sok mindent kellett k�v�lr�l megtanulnia, s ugyan kif�radhatott, am�g sz�zszor is elmondta ugyanazt a dolgot. De h�t Bal� azt mondta Bagir�nak, amikor egyszer elp�f�lte Mauglit, s a gyerek d�h�sen rohant el: - Hi�ba, az emberk�ly�k - emberk�ly�k. Az eg�sz t�rv�nyt meg kell tanulnia. - De gondold meg, milyen kicsike - mondta a Fekete P�rduc, aki elk�nyeztette volna Mauglit, ha szabadj�ra engedik. - Hogy f�rhet meg abban a kis fejben annyi hossz� besz�d? - Van-e a vadonban olyan kis teremt�s, hogy ne lehetne meg�lni? Ugye, hogy nincs? No, h�t ez�rt tan�tom ezekre a dolgokra, �s ez�rt verem meg - persze nagyon szel�den -, ha elfelejti. - Szel�den? �rtesz is te a szel�ds�ghez, te v�n Vastalp�! - morogta Bagira. - Az arc�t eg�szen �sszevissza verted csupa szel�ds�gb�l. Az �m! - Ink�bb �n verjem �sszevissza tet�t�l talpig, �n, aki szeretem, mintsem hogy tudatlans�gb�l baja ess�k - felelte Bal� nagy komolyan. - Most a Vadon Mesterszavaira tan�tom, amik megoltalmazz�k a madarakt�l �s k�gy�kt�l s minden n�gy l�bon vad�sz� �llatt�l, a maga csapatj�t kiv�ve. Ha ezeket a szavakat megjegyzi, az eg�sz Dzsungelben mindenkit�l oltalmat k�rhet. H�t ez nem �r meg egy kis ver�st? - No, csak vigy�zz, hogy meg ne �ld az emberk�lyk�t! Nem fat�rzs az, hogy rajta �les�tsd a tompa k�rmeidet. De h�t mik azok a Mesterszavak? �n ugyan ink�bb adok, mint k�rek seg�ts�get - Bagira kiny�jtotta egyik mancs�t, s megb�multa a v�g�n �kesked� ac�lk�k, v�s�n�l k�l�nb karmokat -, de az�rt szeretn�m tudni. - Ideh�vom Mauglit, � majd elmondja - ha akarja. Gyere, testv�rk�m!